A „második agy”
Az emésztőrendszer az életben maradásunk zálogát jelentő energiatermelés központja testünkben. A hatékony és jól működő emésztés az evolúciós sikerünkben kulcsfontosságú: nem meglepő hát, hogy saját vezérléssel rendelkezik.A „második agyként” működő, emésztőszerveinket körülvevő ún. enterális idegrendszer félmilliárd idegsejtje az agytól, a központi idegrendszertől függetlenül is képes irányítani a táplálékfelvétel és emésztés folyamatát.
Direkt telefonvonala van az aggyal: leghosszabb idegünk, a – sok más fontos szervünkhöz is kapcsolódó - bolygóideg rostjai behálózzák az emésztőszerveket, és kétirányú információáramlást tartanak fenn az agy és az enterális idegrendszer között.
A „második agy” jelentősége messze túlmutat az emésztés szabályozásán: bár döntések hozatalára, gondolatok formálására nem képes, de a bélflórárával való komplex kapcsolata révén szerepe van hangulatunk, érzelmeink, sőt, még a súlyunk alakulásában is!
Bél-agy tengely: a jó baciktól leszünk boldogok?
A bolygóideg által biztosított bél-agy kommunikációs kapcsolat már jó ideje ismert. Ám csak az utóbbi évek kutatásai tárták fel, hogy az emésztőrendszerünket benépesítő komplex mikroorganizmus-közösség, a mikrobiom is főszereplő a beszélgetésben: az ún. bél-agy tengelyen oda-vissza áramlanak az infók, kérések és utasítások – és túlnyomórészt nem az agyból a bélhez, hanem pont fordítva! Az agy az emésztő- és immunrendszer szabályozásával formálja a mikrobiom összetételét, míg a mikrobiom idegi jeladó molekulákkal, a bacik anyagcseretermékeivel és az immunrendszerre gyakorolt hatásán keresztül is hat az agy működésére. Hú, ez nagyon bonyolult… de mi a jelentősége a mindennapokban? Hát, az, hogy a mikrobiom az agyra gyakorolt hatásával képes befolyásolni viselkedésünket, érzelmeinket, táplálkozásunkat! Meglepő, de az „örömhormonként” emlegetett szerotonin 90%-át, a „boldogsághormonként” ismert dopamin több mint felét a mikrobiom lakói állítják elő!
Így a mikrobiom hat a szociális életünkre, stresszre adott válaszunkra, szorongásainkra, sőt, még a csokifüggőséghez és a túlevéshez is köze van! Bár az összefüggéseket eddig elsősorban állatkísérletekben tudták igazolni, az eredmények új megközelítést hozhatnak például az elhízás és a szorongásos-depressziós tünetek kezelésében.
A mikrobiom örül, ha barátkozol
A mikrobiom kis lakóinak érdekében áll a terjedés, így számukra előnyös, ha az ember szociális lényként viselkedik és közvetlen kapcsolatba kerül embertársaival. Állatkísérletek alapján úgy vélik, az egészséges mikrobiom a kapcsolatok teremtésében, a kötődések fenntartásában és a feszültség kezelésében is segít. Steril emésztőrendszerű egereknél megfigyelték, hogy képtelenek voltak a társaikkal való együttműködésre, szorongás, depresszió, sőt autizmus tüneteit mutatták, vérükben magasabb volt a stresszhormonok szintje. Miután jó bacikkal telepítették be emésztőrendszerüket, ezek a viselkedési jegyek csökkentek – azaz a mikrobiom képes befolyásolni az idegrendszer stresszre adott válaszát és általában véve a szociális működésünket.Felborult mikrobiom egyensúly a szorongás és depresszió hátterében
Miért fontos ez a mikrobiom-pszichés állapot összefüggés? A Föld lakosságának majdnem 10 %-át érintik a szorongásos és depressziós panaszok, amelyek drámaian lerontják az életminőséget és hátrányosan érintik az emberi kapcsolatokat. A betegeknél a mikrobiom jellegzetes eltérését találták, több volt a gyulladáskeltő fajokból, és kevesebb a hasznos zsírsavakat termelő fajokból. Feltételezik, hogy a bél-agy tengelyen keresztül ezek a gyulladásos jelek befolyásolják az agy működését is, hozzájárulva a pszichés zavarok kialakulásához. A mikrobiom helyreállítását célzó eljárások így akár segíthetnek a lelki egyensúly visszanyerésében is!
A mikrobiom mondja meg, hogy mit akarsz enni
Túlevés, sikertelen fogyókúrák… nem az akaraterő hiányzik!
Az agynak küldött üzeneteken keresztül befolyásolják az ételek iránti vágyunkat, a számukra előnyös – versenytárs baciknak kedvezőtlen - tápanyagokra való sóvárgást váltanak ki. Van olyan baktérium, ami a cukorra, van amelyik az összetett szénhidrátokra, van amelyik bizonyos zsírsavakra „ugrik”. Képesek még akár nyugtalanságot, rossz közérzetet is kiváltani bennünk, amely csak a vágyott élelmi anyagok fogyasztására csillapodik. Változatosak a módszereik: a hangulatunk mellett a telítettségérzetet és az ízérzékelést is képesek befolyásolni. Mindaddig, amíg ezek a hatások az ember túlélését, az elégséges energiabevitelt támogatják, addig számunkra is előnyösek. Ám, ha felborul a bélflóra egyensúlya, csökken változatossága, akkor egyes baktériumok dominánssá válhatnak. Ekkor a fent leírt hatás már nem is olyan menő: túlevéshez, az édes, zsíros ételek utáni folyamatos sóvárgáshoz, túlzott kalóriabevitelhez vezethet, amely egyenes út az elhízáshoz és az azzal járó krónikus betegségekhez. Azaz, nem (csak) az akaraterőn múlik a túlevéstől való tartózkodás: a pszichés háttértényezők mellett még a mikrobiom is „meghekkeli” a táplálkozási magatartásunkat.A kutatási eredmények reményt keltőek: egyszer talán még az is megvalósulhat, hogy célzott probiotikus kezeléssel vagy mikrobiom-átültetéssel csökkentik a cukros-zsíros élelmiszereket „kedvelő” baktériumok túlsúlyát a mikrobiomban, így csökkentve az édességek utáni sóvárgást, és az elhízást eredményező túlzott energiabevitelt.
Hogyan üzenjünk a bélflórán keresztül az agynak?
Milyen természetes módszerrel szólhatunk bele a bél-agy kommunikációba? A probiotikus élelmiszerek bélflórát támogató szerepét ismerjük, de még kevés adatunk van a probiotikumok agyműködésre gyakorolt hatásáról. Egy nagy létszámú kutatásban probiotikus joghurt napi fogyasztásával már 30 nap elteltével mérhetően csökkent a kísérleti alanyok stresszre adott válasza, azaz a mikrobiom megtámogatott lakói valóban hatással lehetnek arra, hogyan észleljük a világ potenciális stresszokozó tényezőit. Bár még nem bizonyított, hogy a szorongás és depresszió gyógyszerekkel összemérhetően csökkenthető probiotikumokkal, de mérhető eredményeket értek el pl. Bifidobaktérium kiegészítéssel (ráadásul a gyógyszereknél előforduló mellékhatások nélkül). A pszichés állapotra is ható probiotikumok – pszichobiotikumok – izgalmas új kutatási területet jelentenek!Amivel biztosan jót teszünk: rosttudatos napi rutin az egészséges béflóráért
A probiotikus élelmiszerek (például élőflórás termékek, fermentált zöldségek) rendszeres fogyasztása mellett sokat tehetünk az egészséges mikrobiom fenntartásáért az ajánlásoknak megfelelő, minimum napi 30 gramm rost bevitelével. A gélképző psyllium rostjai, illetve a hüvelyesekben, magokban, teljes kiőrlésű gabonákban megtalálható vízben nem oldódó rostok támogatják az emésztőrendszer megfelelő működését, segítenek a krónikus betegségek megelőzésében a koleszterin- és cukoranyagcsere támogatásával, a káros anyagcseretermékek kiürítésével.
A jó baciknak tápanyagot jelentő, fermentálható, ún. prebiotikus rostok (például az inulin, pektin és guar liszt) segítik a mikrobiom egyensúly megőrzését, és gátolhatják a káros baktériumok térnyerését. És most már tudjuk, hogy ha a bélflóra egyensúlya rendben van, akkor még boldogabbak is lehetünk. Megéri rá odafigyelni, nem? Hajrá, rostok!
Köszönjük az újabb szuper cikket Soltész Erzsébetnek! 😊
Soltész Erzsébet, dietetikus, okleveles közgazdász
Külsős szakírónk Soltész Erzsébet dietetikus, a rosttudatos táplálkozás elhivatott képviselője. Meggyőződése, hogy a bélflóra egyensúlyát támogató, rostban gazdag étrend egészségünk megőrzésének egyik fő pillére.
A témáról szerzőtársával írt könyve, A rost jó! közérthetően, gyakorlati tanácsokkal segít a rosttudatos táplálkozási minta kialakításában.
Emellett szakmai fókusza a szénhidrátanyagcsere-zavarok (cukorbetegség, inzulinrezisztencia, illetve a metabolikus szindróma) megelőzése és étrendi kezelése.
Erzsi vállalati egészségprogramok, workshopok, előadások során adja át ismereteit, és jelenleg két magán egészségügyi központban folytat egyéni dietetikai tanácsadást.
Felhasznált irodalom:
Alcock J, Maley CC, Aktipis CA. Is eating behavior manipulated by the gastrointestinal microbiota? Evolutionary pressures and potential mechanisms. Bioessays. 2014;36(10):940-949. doi:10.1002/bies.201400071
Carabotti M, Scirocco A, Maselli MA, Severi C. The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Ann Gastroenterol. 2015;28(2):203-209.
Martin, A. M., Yabut, J. M., Choo, J. M., Page, A. J., Sun, E. W., Jessup, C. F., ... & Keating, D. J. (2019). The gut microbiome regulates host glucose homeostasis via peripheral serotonin. Proceedings of the National Academy of Sciences, 116(40), 19802-19804.
Schmidt C. Mental health: thinking from the gut. Nature. 2015 Feb 26;518(7540):S12-5. doi: 10.1038/518S13a. PMID: 25715275.
Simpson CA, Diaz-Arteche C, Eliby D, Schwartz OS, Simmons JG, Cowan CSM. The gut microbiota in anxiety and depression - A systematic review. Clin Psychol Rev. 2021 Feb;83:101943. doi: 10.1016/j.cpr.2020.101943. Epub 2020 Oct 29. PMID: 33271426.
Soltész E., Gajda Z. A rost jó! Budapest: BOOOK Kiadó; 2020
https://neurosciencestuff.tumblr.com/post/38271759345/gut-instincts-the-secrets-of-your-second-brain
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0166432814004768?via%3Dihub
http://www.pnas.org/content/108/38/16050https://www.scientificamerican.com/article/mental-health-may-depend-on-creatures-in-the-gut/
