Bélflóra helyreállítása természetes módon

Bélflóra-helyreállítás: a normál bélflóra jelentős szerepet tölt be immunrendszerünk működésében, ezért kiemelten fontos, hogy jó állapotban legyen.


Ezekről olvashatsz a cikkben (a címre kattintva oda ugorhatsz):
1. MI AZ A BÉLFLÓRA ÉS A MIKROBIOM?
2. MIÉRT VAN KIEMELT SZEREPE A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGÉNEK?
3. BÉLFLÓRA BARÁT, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPSZABÁLYAI
4. BÉLFLÓRA SÉRÜLÉSÉNEK OKAI
5. HOGYAN ÁLLÍTSUK HELYRE A BÉLFLÓRÁT?

Sokan talán még most is legyintenek csak egyet, amikor meghallják azt a szót, hogy bélflóra.

Részben talán azért, mert hivatalosan nem tekinthető szervnek, így az emberek egy részének a bélflóra egyensúlya idegen kifejezés, amivel nem is nagyon érdemes foglalkozni. Aztán amikor valamilyen betegséggel, például depresszióval vagy elhízással találkoznak, és kiderül, hogy ennek oka a bélflóra egyensúlyának felborulása, akkor tudatosul bennük, milyen fontos szerepet tölt be az életükben, és miért elengedhetetlen odafigyelni rá az egészségük megőrzésének érdekében.

De mi is az a bélflóra vagy tudományos néven mikrobiom? És mi ez a nagy felhajtás körülötte?

MI AZ A BÉLFLÓRA ÉS A MIKROBIOM?

A bélflóra összetétele

Minden ember szervezetében ott él egy több milliárdos életközösség.  Ez a bélflóra, vagy más néven mikrobiom. Ezt az életközösséget a tudomány csak a 21. század közepétől kezdte alaposabban megismerni.

Amikor a bélflóra említésre kerül többnyire a bélnyálkahártyán helyet foglaló baktériumokat értik alatta. Ennek az az oka, hogy a bélflóra közössége túlnyomó többségben bélbaktériumokból áll, kisebb számban vannak benne jelen más mikroorganizmusok is: vírusok, gombák és más szabad szemmel nem látható egysejtűek.

 Testsúlyunkból nagyságrendileg 1,5 - 2 kg-ot a bélflóra tesz ki.


Az emésztőrendszerünk mikroorganizmusának legnagyobb hányada, úgy 70%-a a vastagbelünkben él, oxigénhiányos környezetben. Életfunkcióikhoz nincs is szükség oxigénellátásra. Táplálékukhoz fermentáció, azaz erjesztés révén jutnak hozzá.

Egy népszerű Netflix sorozat forgatókönyvéhez hasonlóan bélflóránkban is jók és rosszak működnek együtt, illetve versengenek egymással.   A köznyelvben jó baktériumoknak nevezzük az emberi egészség szempontjából hasznos baktériumokat.  Szaknyelven ezeket a hasznos baktériumokat probiotikus baktériumoknak, más szóval probiotikumoknak hívják. Mindnyájunk számára ismerősen csengő nevek a jó baktériumok közösségéből a Lactobacillusok, vagy a Bifidobaktériumok. Rossz baktériumoknak mondjuk a betegségeket okozó, emberi egészségre ártalmas baktériumokat, orvosi néven patogén baktériumokat. Ezek közismert fajai például a Salmonella, vagy a Clostridium.

 A tudósok évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül csak a kórokozó baktériumokról értekeztek.  Az egészségügyi szakembereken kívül a többségünk mai napig legtöbbször a kórokozó baktériumokra gondol, amikor a baktériumok szóba kerülnek.  Lélekben és gyakorlatban a baktériumok elleni védekezésre, a baktériumok irtására vagyunk felkészülve fertőtlenítő szerekkel a kezünk ügyében, antibiotikumokkal a gyógyszeres dobozainkban. 

Pedig! A kétezres évek közepétől, a génszekvenálás felfedezésének köszönhetően fontos információk kerültek napvilágra az egészségünket védő baktériumokról.  Nobel-díjas és Nobel-díjra jelölt tudósok kerültek ki a témával foglalkozó kutatók közül.  A kutatók között vannak, akik második genetikánkként és vannak, akik önálló szervként tekintenek a mikrobiomra. 

A tudomány kiderítette, hogy rengeteg, az emberi szervezet számára hasznos baktérium él bennünk. Ezek között nagyon sok kifejezetten védelmi funkciót tölt be.  

 Ha egészségesen, túlsúly nélkül és lelki feszültségektől mentesen akarunk élni eljött az idő, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a jó baktériumok támogatására.

 

A bélbaktériumok

A több milliárd bennünk élő baktérium több tízezer baktériumfajhoz tartozik.  Közülük 30-40 baktériumfaj teszi ki a teljes bélflóra 99%-át. Az emésztő rendszerünkben élő baktériumfajok négy domináns baktériumtörzsbe szerveződnek. Ezek a Bacteroides, Firmicutes, Actinobacterium és Proteobactéria törzsek.  A hétköznapi életben is sokat emlegetett, jótékony hatású Bifidobacterium fajok például az Actciobacterium törzshöz tartoznak.   Jótékony hatásúak például a Lactobacillusok és az Eubacteriumok is. Tejsavtermelésük révén gátolják a patogén kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták szaporodását.   Kevésbé közismert nevekhez kapcsolódó példa, hogy az elhízott emberek bélflórájában a Firmicutesek baktérium törzsbe tartozó baktériumok aránya eltolódott a Bacteroidesek arányához képest.

Az egyes baktérium törzsek és fajok más-más szerepet játszanak az életünkben.

A változatos bélflóra előnye

 “A mikrobiomot ne úgy képzeljük el, hogy spontán kaotikus össze-visszaságban vannak a bélben, hanem nagyon is szervezett, komoly feladatot látnak el bennünk.  Ez az együttműködés csak akkor képzelhető el, ha egyensúly, szimbiózis áll fenn a mikrobák között, illetve köztünk, hiszen mi sem élhetünk nélkülük” – hangsúlyozza Dr. Forrai Márta a bélflóráról írott könyvében.

 

Figyelemre méltó, hogy bár a különböző bennünk élő bélbaktériumok között verseny van az élettérért, de az ideális állapotot nem a jó vagy a rossz baktérium kizárólagos térnyerése jelenti.  Az emberi egészséget a baktériumfajok között lévő természetes egyensúly fenntartása, azaz a bélflóra egyensúlya szolgálja. Nagyon fontos, hogy a különböző feladatokat ellátó baktérium fajok egyike se kerüljön túlsúlyba. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, akkor az elnyomott baktérium fajok feladatai ellátatlanul maradnak. Ugyanúgy, ahogyan a környezetvédelem szempontjából fontos a fajok közötti egyensúly, a bélbaktériumok közössége is akkor működhet legjobban, ha életmódunkkal, táplálkozásunkkal fenntartjuk a bélflóra egyensúlyát. 

 A bélflóra egyensúly felborulás krónikus gyulladásos betegségek kialakulását okozza.

 

Az egészségünk szempontjából az az előnyös, ha a bélflóra sokszínű, változatos lakóközösségből áll.



MIÉRT VAN KIEMELT SZEREPE A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGÉNEK?

A bélflóra szerepe

A bél mikrobiom többmilliárdos egyedből álló populációjának szerteágazó feladatai vannak az emberi szervezet működtetésében.

A bélrendszerben élő változatos baktériumflóra tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban és az emésztésben.  Egyes bélbaktériumok végzik bizonyos fehérje építőkövek, aminosavak tápanyaggá alakítását. Más bélbaktériumok a rostok fermentálását hajtják végre.

A bélbaktériumok serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas felszívódását továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára.

Szintén a bélbaktériumok aktív részvételével történik a neurohormonok előállítása.

A bélflórához kötődik az emberek betegségtől való megóvása, az immunrendszerünk megfelelő működésének kialakítása. Ez részben annak köszönhető, hogy a védő hatású baktériumok fizikailag elfoglalják a bélnyálkahártya felületét és megnehezítik a káros hatású baktériumok térfoglalását. Tulajdonképpen már puszta jelenlétükkel is csökkentik a betegséget okozó baktériumok emésztőrendszerben történő megtapadásának esélyét. A térhódítással kialakított fizikai védelem mellett a jó baktériumok kémiai védelmet is jelentenek, mivel a patogén baktériumokat pusztító savakat termelnek.

A bélnyálkahártya védelmi szerepe

Testünket az emésztőrendszerünkben végig haladó béltartalomtól a bélnyálkahártya választja el. A bélnyálkahártya felszínének nagyon speciális, pontos illeszkedésre van szüksége ahhoz, hogy a véráramba kizárólag a tápanyagok kerülhessenek be és a béltartalomból semmilyen káros anyag vagy kórokozó ne szivároghasson be az emberi szervezetbe. 

Miután az elfogyasztott táplálékot a gyomorban megemésztettük, a feldolgozott felszívódásra alkalmas tápanyagok a vékonybélbe kerülnek.  A vékonybél nyálkahártyájának felszíne bélbolyhoknak nevezett kesztyű ujjakhoz hasonló kitüremkedésekben bővelkedik. A kitüremkedések, bélbolyhok szerepe, hogy megsokszorozzák a vékonybél felületének méretét a hatékony tápanyag felszívódás érdekében. A bélbolyhok révén egy minigarzon méretű felület áll rendelkezésünkre, hogy a gyomorban felszívódásra alkalmassá tett fehérjék, szénhidrátok, zsírok a szervezet táplálását szolgálva tápanyagként a sejtjeinkbe jussanak. A tápláléknak az a része, ami nem emészthető sem távozik haszontalanul a vékonybélből, sőt ellenkezőleg.

 A rostokat nem képes megemészteni a szervezet, mégis óriási szükség van rájuk.

 

A vízben oldódó és a vízben nem oldódó rostok is rengeteg jótékony hatással rendelkeznek.

A vízben nem oldódó rostok a méregtelenítésben játszanak szerepet: áttisztítják a vékonybél bolyhos felszínét. Emellett megkötik a vizet, felduzzadnak és segítik a vastagbél adott szakaszának a kitöltését, egyúttal a béltartalom könnyebb továbbjutását.

A vízben oldódó rostok táplálják az emésztőrendszerben élő jótékony hatású baktériumokat is.

A vastagbélben a jó és rossz baktériumok versenyben vannak a bélnyálkahártya nyákrétegén levő helyekért. Ha nem fogyasztunk elég rostot, akkor a jó baktériumaink nem jutnak hozzá a tápanyagukhoz. Ez a jó baktériumok területvesztését okozza, felborul az egyensúlyi állapot.
Miért?

>> Egyrészt, azért, mert az egészségre káros baktériumok kezdenek erőfölénybe kerülni az éhezéstől meggyengült jó baktériumokhoz képest. 

>> Másrészt, ha a rostokkal táplálkozó jó baktériumok nem jutnak táplálékhoz, akkor másfajta szénhidrát után néznek. A legegyszerűbben a bélnyálkahártya felszínén lévő szénhidrátok felzabálásával juthatnak táplálékhoz, ezért ezt kezdik fogyasztani. Ennek következtében a normális esetben szorosan záródó bélnyálkahártya szivárogni kezd. Ez hívják áteresztő bélfal jelenségnek, ami miatt krónikus gyulladásokat okozó kórokozók jutnak a véráramba, majd a sejtekhez, súlyos betegségeket okozva.

A bélnyálkahártya egy védőgát. Fontos, hogy megóvjuk az épségét. A védelem egyik kézenfekvő módja a rostfogyasztás.

Csokis FiberShake és gyümölcsök

A védelmező bélflóra

A bélflóra egyensúlyi állapota és az emberi szervezet egészsége között nagyon szoros az összefüggés. Tudományosan elfogadott nézet, hogy az immunrendszer 70-80%-a a vastagbélben található. Az egészséges, egyensúlyban lévő bélflóra az immunrendszer erősítése révén növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben.

A bélflóra egyensúlyának felborulása nem önálló betegség, hanem a betegség előszobája. Ebben az állapotban a szervezetünk sebezhetővé válik, az immunrendszer megrendül. A bélflóra egyensúlyi állapotának felborulása miatt a bélnyálkahártya kórokozókat ereszt a véráramba, az ennek következtében állandósuló gyulladásos állapot számtalan civilizációs betegségnek tekintett egészségkárosodás okozója.  

Ha a megfelelő mértékű rost fogyasztásával meg tudjuk őrizni a bélflóra egyensúlyi állapotát akkor ezek a betegségek mind elkerülhetők. A bélfóra egyensúlyi állapotának meghatározó szerepe van:

- az ideális testsúly megőrzésében, az elhízás megelőzésében
- az allergiás asztmás betegségek elkerülésében
- a krónikus gyulladásos bélbetegségek, illetve autoimmun eredetű betegségek, mint az IBS, Crohn betegség, vagy colitis ulcerosa kialakulásának megakadályozásában,
- krónikus gyulladásos ízületi betegségek elkerülésében
- az emésztőrendszeri rákbetegségek elkerülésében
- a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében
- a magas koleszterinszint megakadályozásában
- a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében
- depresszió kialakulásának megakadályozásában

A kényes bélflóra egyensúly                                                    

A bélflóra egyensúlya akkor biztosított, ha a hasznos baktériumok aránya legalább 60-80 százalék. Ez kell ahhoz, hogy a bélflóra képes legyen ellensúlyozni az ártalmas baktériumok és gombák egészségromboló hatásait.

A bélflóra egészsége a bélflóra egyensúlyi állapota által teremtődik meg. A bélflóra egyensúlyi állapota azt jelenti, hogy az egészség szempontjából hasznos baktériumok jelenléte dominál az emésztőrendszerben.  

A bélflóra egyensúlyi állapotban tartása segít megelőzni számos civilizációs betegséget. Ha megtörtént a baj és felborult a jó és a rossz bélbaktériumok közötti egyensúly, akkor a bélflóra helyreállítása hatékony eszközként szolgál ezeknek a betegségeknek a kezelésére. 

 Az egészséges bélflóra fenntartásának, a bélflóra helyreállításának egyik legfontosabb módszere a rostok fogyasztása.

 

BÉLFLÓRA BARÁT, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPSZABÁLYAI

Prebiotikumok fogyasztása

Azokat az élelmiszereket, amelyek segítik az egészségünket támogató, a betegségeket megelőző mikroorganizmusok megtelepedését szakszóval prebiotikumnak hívják.  A prebiotikum a vastagbélben élő baktériumok tápláléka, olyan rostok, amiket nem tudunk megemészteni. A vastagbélbe megemésztetlenül kerülő rostok táplálják az itt megtapadó savtermelő, “jó” baktériumokat.  A baktériumok táplálékszerzése fermentáció, azaz erjesztés útján történik. 

A probiotikumokat tápláló prebiotikumok a szénhidrátok szerteágazó családjához tartoznak. A probiotikumok két legkiválóbb tápanyaga két hosszú láncú rost: az inulin és a pektin. Az inulin 60 egymásba kapaszkodó cukormolekula, az úgynevezett fructo-oligoszacharidok azaz FOS-ok egyike. Nagy mennyiségű inulin található a hagymafélékben és a nálunk kevéssé ismert jeruzsálemi articsókában, valamint a világ legegészségesebb italának díját elnyert activé FiberShake-ben. 

A hosszú láncú szénhidrátok közé tartozó poliszacharidot - az almafélékben és a citrusfélékben található pektint - szintén a legjobb prebiotikumok közt tartják számon.

A prebiotikumok nem csak, hogy pozitív hatással vannak a probitikumok szaporodására és a bélnyálkahártyán való megtelepedésükre, de a probiotikumok egyenesen képtelenek lennének a prebiotikumok nélkül ellátni a feladataikat.

Nem csak a nagyon hosszú láncú poliszacharidok segítik a bélflóra egyensúly fenntartását.  A jóval rövidebb láncú, maximum 9 cukormolekulából felépülő oligoszacharidok szintén fontos szerepet töltenek be a jótékony baktériumok térnyerésében. 

 Ezért fontos a babfélék, a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és a legtöbb gyümölcsféle rendszeres fogyasztása.


A tisztánlátás miatt újra megjegyzendő, hogy nem minden rost számít prebiotikus rostnak.  A rostok más fontos szerepet is játszanak az ember szervezetében, mint például a vízben nem oldódó rostok, amik a toxikus anyagok eltávolítását végzik.

A rostok fogyasztásával a savtermelő baktériumok, mint például a lactobacillusok vagy a bifidobaktériumok megerősödését támogatjuk. 

A rostokkal való táplálkozást követően rövidláncú zsírsavak (SCFA)  keletkeznek. Ezeknek hihetetlenül nagy egészségvédő hatása van. A rostok fogyasztását követően keletkező propionsav nagy segítség a fogyásban, mivel ez csökkenti a zsírtermelést, javítja az inzulin érzékenységet és telítettségérzést vált ki. Ugyancsak a jó baktériumok rosttal történő táplálását követően keletkezik az ecetsav és vajsav, amik az immunrendszer támogatásával, gyulladáscsökkentő hatással, a savbázis egyensúly fenntartásával védik az egészséget.

A rostok fogyasztásának következménye, hogy az így keletkezett savas közeg lassítja az egyszerű szénhidrátok felszívódását. Érdemes az egyszerű szénhidrátokat (például tésztákat, kenyérféléket) és a keményítőt (például a krumplit) rostokkal együtt fogyasztani. Ezzel lassítjuk ezek felszívódását, vagyis kisebb mértékben emelkedik a vércukorszint, ha így fogyasztjuk el az ebédünket. Ez egy könnyen kivitelezhető, hétköznapi módszer a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megelőzéséhez.

Prebiotikumok és puffadás

A prebiotikumok azzal, hogy a probiotikumokat táplálják, növelik az immunrendszer hatékonyságát, csökkentik az elhízás veszélyét, a gyulladásos megbetegedéseket és az allergiás megbetegedések mértékét.

Jól tesszük, ha az étkezéseink alapanyagait főleg a zöldség-gyümölcs részlegről válogatjuk.

A puffadás természetes jelenség
(Fotó: Ava Sol / Unsplash)

Azoknak, akik kevés rostot fogyasztanak határozottan ajánlott a fokozatosság betartása a nagyobb rostmennyiség fogyasztásához történő hozzászoktatáskor. A megemelt rostmennyiség hatására több erjeszthető rosthoz jutnak a jó baktériumok. A nagyobb mértékű erjedés eredményeként nem csak az egészségvédő, hasznos savak mennyisége növekszik, de ezzel együtt a felszabaduló gáz mennyisége is megnő. A bélgázok puffadással és egyéb, a hétköznapokat akár zavarba ejtően kellemetlenné tévő jelenségekkel járnak. Ez semmiképpen ne riasszon el senkit a rostok fogyasztásától! A kellemetlenségek elkerülhetők, ha lépésről-lépésre emeljük az elfogyasztott rost mennyiséget a minimálisan ajánlott napi 30 grammig.

 A puffadás érzése a rostokhoz történő hozzászokás időszakában egyértelműen a jó baktériumok intenzív táplálásának és térnyerésének következménye.


Hosszútávon megtérül a kellemetlenségek elviselése.

A túlzott mértékű hús és egyszerű szénhidrát fogyasztása

Amennyiben túlzott mértékben fogyasztunk állati eredetű fehérjét és zsírokat, kedvezünk az ezzel táplálkozó baktériumoknak, így dominánssá tesszük a rothasztó bélbaktériumok jelenlétét a bélnyálkahártyán. Ezek a baktériumok olyan káros anyagokat termelnek, mint az ammónia, a metán és különböző rákkeltő enzimek. 

A zsírral és egyszerű szénhidrátokkal, azaz cukrokkal táplálkozó baktériumok másként is okozhatnak egészségügyi problémákat. Például a Firmicutes baktériumok sokkal hatékonyabban bontják az elfogyasztott zsír és cukor molekulákat, aminek köszönhetően a vitaminok és tápanyagok helyett aránytalanul sok zsír és cukor kerül a véráramba. Ez könnyen megjósolhatóan vezethet elhízáshoz. Megfigyelték, hogy az elhízott emberek bélflórájában a Firmicutes baktérium törzshöz tartozó fajok dominálnak.

A bélflóra egyensúly fenntartása nem követel szélsőségeket a táplálkozásban. Nem kell teljesen lemondani a kedvenc ételeinkről, de oda kell figyelni az arányokra!

A bélflóra egyensúlyban tartása az arányok művészete. 

BÉLFLÓRA SÉRÜLÉSÉNEK OKAI

Antibiotikumok

A bélflóra gyakran van kitéve olyan anyagokkal való találkozásnak, amelyek károsítják a benne élő jó baktériumokat. A bélflóra egyensúly felborulás közismert felelősei az antibiotikumok. Az antibiotikumok védelmet jelentenek veszélyes, sőt halálos kórokozókkal szemben. Életmentő gyógyszerként joggal tekintünk az antibiotikum felfedezésére úgy, mint az emberiség egyik legnagyobb vívmányára. Sajnos azonban az elmúlt évtizedekben rutinszerűvé vált az antibiotikumok használata. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy az általánosságban használt széles spektrumú antibiotikumok egyszerűsítik a gyógyítást azzal, hogy egyszerre sokféle baktérium elpusztítására képesek. Nem rég ismerték fel, hogy a bélflóra szempontjából olyanok az antibiotikumok, mint a háborúban a szőnyegbombázás.

A szőnyegbombázáskor a civil lakosságot sem kímélik az ellenséges hadsereggel folytatott harcokban. Ehhez hasonlóan az antibiotikumok a jó baktériumainkat is megölik a kórokozókkal szembeni küzdelemben. Az antibiotikumok alkalmazását követően megszűnik a bélflóra sokszínűsége. A szervezetben élő baktériumfajok száma akár 25-50%-kal is csökkenhet. Az antibiotikum kezelés után a bennünk élő baktériumok száma akár századrészére is csökkenhet, de minimum 10%-át biztosan elveszítjük. A veszteségeink egyéni érzékenységtől, az antibiotikum fajtájától függenek. Az antibiotikummal történő kezelés gyakran elkerülhetetlen. Fontos, hogy az antibiotikum szedésekor és azt követően kiemelten figyeljünk a bélflóra egyensúlyának helyreállítására. A bélflóra regenerálásához több hétre van szükség, sőt vannak emberek, akiknél ez több hónapot vesz igénybe.

Mesterséges édesítőszerek

A bélflóra felborulásának kevésbé közismert oka a mesterséges édesítőszerek használata. Ártalmas hatásuk mérhető az antibiotikumok okozta károkhoz. Előnyük azonban messze elmarad az antibiotikumok használatának előnyétől és szükségszerűségétől.  

A mesterséges édesítőszerek egy része a bélbaktériumok sejtmembránját károsítja. 

Az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, advantám és az aceszulfám-K is összefüggésbe hozható a mikrobiom károsodásával. A bélflórában a legjelentősebb kárt a szacharin használatakor észlelték.

 Egy egereken végzett kutatás bizonyította, hogy 12 hét szukralóz fogyasztását (ami az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer) követően több, mint 50%-kal csökkent a bélbaktériumok száma, de ezen belül például a bifidobaktériumok száma több, mint 70 %-kal, a laktobacillusok száma pedig több, mint 60%-kal csökkent.

 

A „jó” baktériumok száma, még az ezt követő 12 hetes mesterséges édesítő mentes időszak után sem állt vissza a korábbira.

Császármetszéssel történő születés

A bélflóra egyensúlya már a születéskor megsérülhet.  A császármetszéssel napvilágot látott újszülöttek bélflórája egészen más képet mutat, mint a hüvelyi úton született babák bélflórája. 

A szülőcsatornán végig haladó baba először az anya hüvelyében és végbelében élő túlnyomó részt lactobacillusokból és bifidobaktériumokból álló baktériumokkal találkozik a világra jövetelekor. Bármennyire furcsának és kevéssé higénikusnak is tűnik ez a tény, evolúciós szempontból ez egyáltalán nem véletlen, hogy így találkozunk először a mikrobiomokkal. A császármetszéssel született babák első találkozása a mikrobiomokkal a bőrön keresztül történik. Az ő mikrobiomjuk sokkal kevesebb bifidobaktériumot és sokkal több proteobaktériumot tartalmaz, ami hátrányos következményekkel jár egészségügyi szempontból. A császármetszéssel születettek között sokkal többen válnak az életük során elhízottá, allergiássá, asztmássá.

Xenobiotikumok

Vegyi anyagok, környezeti ártalmak is okozhatják a bélflóra egyensúlyának felborulását. Nem is lehet a teljesség igényével felsorolni mi minden károsíthatja a bélflórát. A vegyszerek, a nehézfémek, bizonyos műanyagok mind a bélflóra bajkeverői.

Rostszegény táplálkozás

Mi magunk is okozhatjuk a saját bélflóránk egyensúlyának felborulását azzal, ha úgy táplálkozunk, hogy a káros baktériumokat tápláljuk és a jó baktériumainkat pedig éheztetjük. 

 Naponta 30 gramm rost elfogyasztása segít megőrizni a bélflóra egyensúlyát.


HOGYAN ÁLLÍTSUK HELYRE A BÉLFLÓRÁT?

Probiotikumok

A bélflóra regenerálását táplálkozással: probiotikumok és prebiotikumok fogyasztásával nagymértékben segíthetjük. 

Probiotikumoknak hívjuk egyrészt a vastagbélben élő jó baktériumokat, másrészt a szervezetbe kívülről táplálék vagy gyógyhatású készítmények formájában bevitt jótékony hatású baktériumokat. A kívülről bevitt jó baktériumok akkor tudnak segíteni, ha megfelelő csíraszámot tartalmaznak, amelyek a tárolás során is életképesek maradnak, valamint képesek túlélni a gyomor savas közegét és a vékonybélben található enzimek rájuk nézve romboló hatását.  Elég komoly kihívás ilyen készítmények előállítása.
A jó baktériumokat támogató kívülről érkező probiotikumok túlnyomó része csupán átutazó a bélrendszerünkben, de nagyon fontos szerepet töltenek be azzal, hogy aktív segítséget nyújtanak a vastagbélben élő jó baktériumoknak.  Ezekhez a támogató probiotikumokat nyerhetjük egyszerűen a hűtőszekrényünkből natúr joghurtokból, kefírekből, erjesztett  zöldségfélékből, mint például savanyú káposztából. Külső segítségként érkező probiotikumhoz hozzájuthatunk jól megválasztott kapszulákból is. A kívülről, tudatosan bevitt, átutazó probiotikumok leggyakrabban a bifidobactériumok és lactobacillusok.

Prebiotikumok

A prebiotikumok a vastagbélben lakó jó baktériumokat tápláló rostfélék. Ha felborult a bélflóra egyensúlya, akkor az egyik legfontosabb teendő a rostokban gazdag táplálkozás. Együnk sok babfélét, zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket, magvakat vagy támogassuk bélflóránkat rostkészítményekkel. A rostok fogyasztása rendkívüli jelentőséggel bír a bélflóra egyensúlyának helyreállításában. Naponta minimum 30 gramm rost fogyasztása ajánlott, hogy a jótékony hatás érzékelhető legyen. Életmódunk miatt a nyugati civilizációban élők számára 30 gramm rostot megenni nehezen megoldható némi odafigyelés nélkül. Felmérések szerint egy átlagos felnőtt nagyjából 15-18 gramm rostot fogyaszt el egy nap alatt. Ezek a számok jelzik, hogy erősebb rosttudatosságra van szükségünk ahhoz, hogy a bélflóránk egyensúlyát regeneráljuk és folyamatosan fenntartsuk ezt az egyensúlyt. 

A bélflóra helyreállítás hosszú folyamat, heteket, hónapokat vesz igénybe.

 A bélflóra helyreállítását követően ahhoz, hogy megtartsuk az elért eredményeket ragaszkodni kell a korábban bevált rost fogyasztási szokások fenntartásához. 


A bélflóra regenerálás nem történhet meg a mesterséges édesítőszerek elhagyása nélkül. Ezeket az édesítőket a bélflóra helyreállítását követően is mellőzni kellene.  

Spenótos-kiwis zöld smoothie bowl FiberShake-kel

Minden falattal, amit megeszünk vagy az egészségünk számára hasznos baktériumokat tápláljuk, vagy a kártékony baktériumokat élelmezzük.

 

 Felhasznált irodalom:

  • - Dr. Forrai Márta: „Egészségünk záloga: a mikrobiom, A legújabb felfedezések a gyógyításban egy gyakorló orvos szemével”
  • - Justin and Erica Sonnenburg: „The Good Gut, Taking control of your weight, your mood and your long term health”
  • - Justin and Erica Sonnenburg: „Gut reaction”
  • - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3856475/

 

Kövess minket Instagramon!

Kövess minket az Instagramon, ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról.

 

Kosár

Bezárás