Mikrobiom-támogatás antibiotikumkezelés idején: segítenek a prebiotikus rostok

Az antibiotikumokhoz való hozzáférés alapjaiban formálta át az életünket: korábban gyógyíthatatlan betegségek váltak kezelhetővé, elkerülhetők az elhúzódó fertőzésekkel járó veszélyes szövődmények. Amikor indokolt az antibiotikumkezelés, például tüdőgyulladás, skarlát vagy húgyúti fertőzés esetén, akkor nem szabad sem várni, sem házi praktikákkal kísérletezni.

Fontos a teljes adag előírás szerinti beszedése – ezzel védhető ki a kezelésnek ellenálló bacik (az antibiotikum-rezisztencia) veszélye. Sajnos sokan banális légúti fertőzéseknél vagy csupán a normál gyógyulási idő meggyorsítására szedik ezeket az erős készítményeket – vírusfertőzés esetén ráadásul teljesen feleslegesen…

Bánj felelősen és óvatosan az antibiotikumokkal, pont úgy, mint a tűzzel! Hisz a szépen lobogó tábortűz meleget ad és távoltartja a félelmetes sötétséget, de maradandó sérüléseket is okozhat…  

Antibiotikumok – a segítségnek ára van

Az antibiotikum szó szerinti jelentése „élet ellenes”. Bármennyire is meglepő, a baktériumpusztítás ötletét a mikrobiomban is fellelhető mikrobáktól (például egyes gombafajoktól) lestük el. A tested mikrobiomjában korlátozott élettéren folyik a harc a fennmaradásért és a szaporodásért – a többszáz féle baktérium, sokezernyi vírus és gombafaj bármilyen fegyvert bevet a túlélésért.

Sajnos a gyógyszer formájában szedett jelenlegi antibiotikumok nem képesek egészen pontos célzásra. A betegségokozó baktériumok elpusztítása, ill. szaporodásának gátlása mellett a bélmikrobiom hasznos tagjait is megtizedelik, jelentősen átformálva ezzel a belső világod tájképét.

Hosszú távú edzésterv a mikrobiomnak prebiotikus rostokkal

Pedig a bélmikrobiom sokszínűsége (diverzitása) az egyik legfontosabb pillér az egészséged megőrzésében! Ezt a változatosságot gyógyszerekkel, egészségtelen életmóddal lecsökkenteni könnyű, visszanyerni annál fáradságosabb. Hogyan teheted olyan erőssé a mikrobiomod, hogy egy esetleg elkerülhetetlen antibiotikumkezelést is kibírjon?

A mikrobiomod jó működésének támogatása nem rövidtávú kampány, hanem élethosszig tartó feladat, az öngondoskodásod alapvető eleme! A jó bacik csak rád számíthatnak, csak te tudod őket ellátni a számukra tápanyagot jelentő, ún. prebiotikus rostokkal.

Ehhez fogyassz minél változatosabban a rostforrásokból: iktass be minden étkezésedbe növényi alapanyagokat, zöldséget, nyers salátafélét, száraz hüvelyesekből készült ételeket, teljes értékű gabonát és magvakat, dióféléket! Ha a mikrobiomod támogatására prebiotikus rostkivonatot, rost alapú italt választasz, érdemes a minél természetesebb összetevőkből álló, mesterséges intenzív édesítőszerek nélküli, adalékanyag mentes verzióra szavaznod.

Rövidtávú zavar a mikrobiom munkarendjében

A változatos étrend és a megfelelő rostbevitel ellenére is előfordulhat, hogy az emésztőrendszered átmenetileg megszenvedi az antibiotikumkezelést. Vajon mi áll ennek a hátterében?

Normál üzemmenetben a mikrobiom az elhalt bélsejteket és az élelmi rostokat tápanyagként hasznosítja: az oxigén nélkül zajló folyamat a fermentáció, amellyel a jó bacik nem csak saját magukat, hanem téged is táplálnak, védenek. Az ilyenkor keletkező ún. rövid szénláncú zsírsavak több csodálatos hatásuk mellett segítik a víz és egyes elektrolitok visszaszívódását a vastagbélből.

A fermentálásra képes bacik az antibiotikumkezelés miatt megfogyatkoznak, így az élelmi rostok lebontása mellett a víz- és ásványi anyag-visszaszívás sem megy olyan flottul, ami hozzájárulhat a hasmenéshez. Ráadásul az antibiotikumkezelés kellemetlen velejárójaként az amúgy kordában tartott kártékony mikroorganizmusok is szaporodásnak indulhatnak.

Anyagcseréjük termékeivel fokozott gázképződést és a bél gyulladását okozhatják – ez utóbbi szintén hozzájárul a kezelés során gyakori hasmenéshez. A panaszok gyakran az antibiotikum-szedés utánra is elhúzódnak – a megzavart mikrobiom-működés sokszor nehézkesen áll helyre.

Hosszú távú következmények

Az szinte törvényszerű, hogy az antibiotikumkezelés során a bélmikrobiom belső egyensúlya, működése némi zavart szenved. Egy jól működő felnőtt mikrobiom képes a rugalmas ellenállásra (azaz reziliens), így megfelelő étrendi- és életmód támogatással képes lehet visszanyerni a gyógyszerszedés előtti állapotát.

Viszont minél korábbi életszakaszban, minél gyakrabban és minél hosszabb ideig ér bennünket az antibiotikum-hatás, annál drámaibbak lehetnek az elhúzódó következményei. Ha a kezelés előtti mikrobiom-működés eleve nem optimális, akkor felnőtteknél is tartós lehet az egyensúlyvesztés.

A tanulmányok szerint a mikrobiom változatossága akár tartósan lecsökkenhet: megváltozhat az anyagcserét szabályozó baktériumtörzsek aránya és a bélfal épségét védő zsírsavakból is kevesebb termelődik.

Ezek a hosszú távú egészségügyi problémákat csak az utóbbi évek kutatási eredményei alapján tudták összekapcsolni az antibiotikum-kezelésekkel: a Firmicutes – Bacteriodetes baktériumok megváltozott aránya miatt nőhet az elhízás és az anyagcsere-zavarok kockázata, a kevesebb bélfalvédő anyag miatt nőhet a gyulladásos és autoimmun betegségek kialakulásának rizikója.

A bél–agy kommunikációs tengely érzékeny biokémiai rendszerének megborulása is egy lehetséges hatása a gyakori antibiotikum-kezelésnek: tudományos vélekedés szerint ez összefügghet a pszichés zavarok (szorongás, depresszió) gyakoribb előfordulásával.

Probiotikus baktériumok és prebiotikus rostok – természetes segítőink

A probiotikus baktériumok jótékony hatást fejtenek ki egészségedre. Tipikus képviselőik a tejsavbaktériumok (Lactobacillusok) és a Bifidobacteriumok, amelyek az emésztőrendszer legjellemzőbb lakói kisbabakorban.

Felnőttkorban is segítenek a betegségokozó mikrobák visszaszorításában, hozzájárulnak a vastagbél nyálkahártya állapotának megőrzéséhez, támogatják az immunrendszer megfelelő működését, szabályozzák a bélmozgást, emellett a bél hámsejtjeit tápláló anyagokat termelnek.

Ha már ilyen jófejek, érdemes segítségükkel az antibiotikumok okozta „jóbaci-létszámcsökkenést” ellensúlyozni. A probiotikum-támogatásra szedhetsz gyógyszertári készítményeket és az étrendedet is felturbózhatod probiotikus, élő mikroorganizmusokat tartalmazó finomságokkal, például probiotikus joghurttal, kefirrel, fermentált zöldségekkel (pl. savanyúkáposzta, kovászos uborka, kimchi). A legjobb, ha ezek étrended állandó részeivé válnak.

A sikeres mikrobiom-támogatáshoz prebiotikus rostok is kellenek, méghozzá mindennap! A probiotikus jó bacik tápanyagforrását jelentő prebiotikus rostok elsődleges forrásai a zöldségek, száraz hüvelyesek, gyümölcsök és gabonafélék, de kombinált rostkészítményt is bevethetsz erősítésként.

Antibiotikum kezelés mellé mindig kell a probiotikum

A probiotikumkészítmények szedése antibiotikum mellé mindig javasolt, bár egy-egy adag probiotikumtól nem várható az elpusztult jó bacik azonnali visszatelepítése. Ehhez tartós szedés és szerencse is szükséges: mindenkinél egyéni a mikrobiom összetétele, így az antibiotikum okozta járulékos veszteség és egy adott probiotikumkészítmény hatásossága is eltérő lehet.

Mindenesetre a szedés időtartamában a probiotikus törzsek versenyhelyzetet teremtve kiszoríthatják a betegséget okozó baktériumokat, erősíthetik a bélfali immunműködést és a hosszú távú visszarendeződést segítő, előnyös hatású vegyületeket termelnek. Az esélyeid növelésére válassz olyan terméket, amiben legalább 5-10 féle különböző probiotikus baktérium található, minél nagyobb, lehetőleg 10⁹ csíraszámban!

Kezdd rögtön a kezelés első napjától (vagy akár már a betegség kezdetétől) a probiotikus támogatást, és a probiotikum bevételét, ill. a probiotikus élelmiszer elfogyasztását időzítsük a gyógyszer bevételénél minimum 2 órával korábbra, hogy kifejthesse kedvező hatását. A prebiotikus rostokban gazdag élelmiszereket egész napra elosztva, bármikor fogyaszthatod!

Felhasznált források:

Soltész E., Gajda Z. A rost jó! Budapest: BOOOK Kiadó; 2020

Dr. Emeran Mayer. A bél-agy kapcsolat: Kulcslyuk Kiadó; 2024

Patangia DV, Anthony Ryan C, Dempsey E, Paul Ross R, Stanton C. Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health. Microbiologyopen. 2022;11(1):e1260.