Autoimmun betegségek és a bél egészsége – a prebiotikus rostok segítő ereje

A bélmikrobiom az emésztőrendszeredet benépesítő billiónyi kis mikroorganizmus közössége. Több ez holmi társbérlői csapatnál: a bélmikrobiom aktív szerepet játszik az egészséged megőrzésében. Nemcsak a tápcsatornát körülvevő ún. enterális idegrendszerrel folytat állandó biokémiai párbeszédet, hanem az agyaddal is egész nap „online” kapcsolatban van. Csak az elmúlt évek tudományos kutatásai mutattak rá, hogy a bélmikrobiom az immunrendszer betanításában és az immunválasz szabályozásában is kritikus fontosságú. Összetételének változása, működésének zavara lehet az egyik tényező az autoimmun betegségek hátterében: az érintetteknél a mikrobiom jellegzetes egyensúlyvesztését (diszbiózist) figyelték meg. Ez az új felismerés nemcsak a betegek kezelésében hozott új terápiás irányt, hanem egyben az autoimmun betegségek megelőzésének lehetőségét is kínálja.

Sérülékeny védelem – miért fontos a bélfal egészsége?

Belegondoltál már? A tápcsatornád a tested belsejében van, de belső határolófala valójában a külvilágtól választ el: hiszen minden ételed-italod első körben „testidegen” anyag!

Ez a test–külvilág határ a vastagbélben igencsak sérülékeny, itt a bél belső falát egy elképesztően vékony, egyrétegű hámsejtréteg alkotja. A sejtek közötti, szorosan záró kapcsolat (ún. tight junction) gondoskodik róla, hogy a víz és a hasznos mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) kivételével más ne jusson be a keringésedbe.

Plusz erősítésként a sejtsor bél felőli oldalát mucinréteg védi, ezt egyfajta nyákos kenőanyagként képzeld el. Ha ez az okosan felépített védőfal veszít épségéből, kialakulhat az áteresztő bél (Leaky Gut). A foghíjas kerítésen át bekerülhet a keringésedbe egy csomó apró bajkeverő: baktériumanyagcseretermékek, baktériumtörmelékek, emésztetlen ételfehérjék, kórosan aktiválódott immunsejtek. Ezek gyulladást okozhatnak, amely szinte bármelyik szervrendszert, akár az egész szervezetet érintheti.

Diszbiózis az autoimmun betegségek hátterében

Az immunrendszer feladata – leegyszerűsítve –, hogy megkülönböztesse a „sajátot” az idegentől. Autoimmun betegség esetén az immunrendszer a saját test sejtjeit, szöveteit vagy szerveit idegenként azonosítja, és támadást indít ellenük. A támadás lehet ellenanyagok termelése vagy ún. sejtes immunválasz (vagy akár a kettő kombinációja), az eredmény pedig a krónikus gyulladás mellett a szövetek károsodása.

A bélmikrobiom tartós egyensúlyzavara (diszbiózis) esetén az áteresztő bélfalon átjutó gyulladáskeltő anyagok bekerülnek a keringésbe, és az immunrendszert folyamatosan „piszkálják”. Ezek a gyulladásos hírvivők egy ún. alacsony szintű gyulladásos állapotot tartanak fenn a szervezetben. Ez a gyulladásos környezet összezavarhatja az immunrendszert, ami elvesztheti a „saját” és „idegen” megkülönböztetésének képességét. A legkorszerűbb tudományos modell szerint a genetikai és környezeti tényezők mellett ez vezethet az autoimmun betegségek kialakulásához.

Új terápiás irány az autoimmun betegségek kezelésében

Több autoimmun betegség esetében már bizonyították a bélmikrobiom állapotával való összefüggést: a Hashimoto-kór (autoimmun pajzsmirigy-alulműködés), gyulladásos bélbetegségek (IBD, azaz Crohn és colitis), 1-es típusú cukorbetegség, lupusz, autoimmun sokízületi gyulladás (RA), bőrbetegségek (pikkelysömör, ekcéma), neurológiai betegségek (például szklerózis multiplex) érintettjeinél is igazolni tudták a mikrobiom jellemző eltéréseit és a bél fokozott áteresztőképességét.

Az autoimmun betegségek jelenleg még nem gyógyíthatók, legfeljebb kezelhetők, tünetmentessé tehetők. Új kísérleti terápiás terület a mikrobiom célzott manipulációja, például probiotikumokkal, mikrobiom-transzplantációval: ha ezekkel sikerül a bélfal épségét visszaállítani, az segíthet a gyulladás csökkentésében, és ezzel a betegség előrehaladásának lassításában, tüneteinek enyhítésében.

Ha nem vagy érintett, a legjobb stratégia a tudatos megelőzés: vigyázz a mikrobiomodra, ezzel tehetsz a legtöbbet a bélfal határoló szerepének, immunfunkciójának megőrzéséért!

Őrizd meg a bélfalad épségét prebiotikus rostokkal!

A bélfal épségéről a mikrobiomod jó bacijai gondoskodnak. Amikor számukra tápanyagot jelentő, ún. prebiotikus rostokkal táplálod őket, akkor azokat fermentálják, és ennek során a bélfal számára hasznos zsírsavakat, például vajsavat termelnek. A kellő mennyiségű, változatos rostbevitellel kényeztetett mikrobiomban élénkek lesznek a mucinréteg karbantartásáért felelős baktériumok, a bélfal apró sérüléseit gyógyító bacik, így teljes marad a védelem, és nagyobb eséllyel kerülheted el az autoimmun folyamatok beindulását.

A prebiotikus rostok legjobb forrásai a természetes növényi élelmiszerek, így a zöldségek, száraz hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, magvak és diófélék. Mivel sokféle prebiotikus rost van, és a mikrobiomod is a változatosságot kedveli, ezért fogyassz ezekből színesen, próbálj ki ritkán fogyasztott alapanyagokat!

Értékes prebiotikus rost az inulin, amely a hagymafélékben, spárgában, banánban, articsókában, csicsókában található. Több kutatásban beszámolnak az inulin-típusú rostok szupererejéről: rendszeres fogyasztás esetén a jótékony baktériumok táplálásával erősítik a bél határoló funkcióját. Az emésztőrendszered egészségét támogatja a csak részben és csak lassan fermentálódó, ezért „puffadásmentes” psyllium (útifűmaghéj) rost is.

Ha rostkészítménnyel egészíted ki az étrended, többféle rost kombinációját keresd! Figyelj, hogy ne legyen benne adalékanyag, mesterséges édesítőszer, mert ezek kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélmikrobiomod önszabályozó képességét. Étrended gazdagítását fokozatosan végezd: a rostbevitel növelése kezdetben okozhat élénkebb emésztést, puffadást, amelyet kis adagokkal kezdve, megfelelő folyadékbevitellel kiegészítve minimalizálhatsz.

Felhasznált források: Soltész E., Gajda Z. A rost jó! Budapest: BOOOK Kiadó; 2020 Christovich A, Luo XM. Gut Microbiota, Leaky Gut, and Autoimmune Diseases. Front Immunol. 2022;13:946248. Published 2022 Jun 27. doi:10.3389/fimmu.2022.946248 Hughes RL, Alvarado DA, Swanson KS, Holscher HD. The Prebiotic Potential of Inulin-Type Fructans: A Systematic Review. Adv Nutr. 2022;13(2):492-529. doi:10.1093/advances/nmab119 Hughes RL, Alvarado DA, Swanson KS, Holscher HD. The Prebiotic Potential of Inulin-Type Fructans: A Systematic Review. Adv Nutr. 2022;13(2):492-529. doi:10.1093/advances/nmab119 Kinashi Y, Hase K. Partners in Leaky Gut Syndrome: Intestinal Dysbiosis and Autoimmunity. Front Immunol. 2021;12:673708. Published 2021 Apr 22. doi:10.3389/fimmu.2021.673708 McKeown NM, Fahey GC Jr, Slavin J, van der Kamp JW. Fibre intake for optimal health: how can healthcare professionals support people to reach dietary recommendations?. BMJ. 2022;378:e054370. Published 2022 Jul 20. doi:10.1136/bmj-2020-054370 Paray BA, Albeshr MF, Jan AT, Rather IA. Leaky Gut and Autoimmunity: An Intricate Balance in Individuals Health and the Diseased State. Int J Mol Sci. 2020;21(24):9770. Published 2020 Dec 21. doi:10.3390/ijms21249770