Azt mindannyian jól tudjuk, hogy a bélflóránknak szüksége van rájuk, de vajon azt is tudjuk, hogy melyikre miért, és mi a különbség?
Mi most lerántjuk róla a leplet és eláruljuk, hogy miért is kellenek ők annyira nekünk – és egymásnak!👇🏼
Probiotikumok
A probiotikumok olyan baktériumokok és gombák, akik a vastagbelünkben élnek és dolgoznak. Vagyis ők olyan kis élő mikroorganizmusok melyek a bélflóránk egyensúlyára pozitív hatással vannak.⚖
Megakadályozzák, hogy a számunkra káros baktériumok megtelepedjenek meg és elszaporodjanak a bélflóránkban és segítik az egyes ásványi anyagok felszívódását. Ezáltal erősíthetik az immunrendszert és segíthetnek az esetleges gyulladások csökkentésében.
Több fajta baktérium tartozik a probiotikumok közé, ezek többsége két kategóriába sorolható:
Lactobacillus: ez leggyakoribb probiotikum, ami segíthet a hasmenés leküzdésében, és azokon az embereken, akik nem tudják megemészteni a tejcukrot (laktózt).
Bifidobacterium: természetesen jelen van a vastagbélben, nem csak a joghurtban. A bifidobaktériumok harcolnak a belünkben lévő káros baktériumok ellen, megakadályozzák a székrekedést, és támogatják az immunrendszert.
🤓Tudtad?
Nem minden joghurt tartalmaz probiotikumokat. Csak az élő és aktív joghurtkultúrát tartalmazó készítmények, ezeket ugyanis nem hőkezelik a fermentálás után.
Probiotikumok nem csak kapszulákban találhatóak. A fermentált ételek, mint például a savanyú káposzta, -uborka és -cékla, illetve a befőttként eltett gyümölcsök mind probiotikum-források!
A probiotikumok az allergia, az asztma és az ekcéma tüneteit is enyhíthetik.
Túlzott fogyasztásuk puffadással, vagy tompultságérzéssel járhat.
Prebiotikumok
A prebiotikumok a probiotikumok táplálékai. Nélkülük a probiotikumok nem képesek életben maradni a szervezetünkben.🍔
A prebiotikumok tulajdonképpen emészthetetlen rostok, amiket a szervezetünk nem képes lebontani, így emésztetlenül haladnak át a szervezetünkben.
De hogyan lehetnek ők tápanyagok, ha egyszer meg sem tudjuk megemészteni?😯
👉🏼Úgy, hogy ők nem a mi szervezetünknek jelentenek hasznos tápanyagot, mivel ezek emésztetlenül haladnak végig a vékonybélben, így jutnak el a vastagbélbe – ahol a probiotikumok élnek. A vastagbélben fermentálódnak, ezzel segítik „táplálják” a probiotikumokat. Így támogatva a szervezünket, emésztőrendszerünket abban, hogy a jótékony baktériumok, vagyis a probiotikumok egyes fajtái kerüljenek túlsúlyba, és azok szaporodjanak, segítve nem csak az emésztésünket, de az immunrendszerünket, a fogyásunkat, de akár az alvásunkat is.😏
🥕Prebiotikumokat- vagyis jótékony rostokat pedig zöldség félékben találhatunk leginkább, de közéjük tartozik az inulin és az útifű maghéj is.
A fokhagyma, a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyes növények mind bővelkednek prebiotikumokban. Kiemelt természetes prebiotikus hatása van továbbá a zöldségek közül a cikóriagyökérnek, a csicsókának, az articsókának, a többi hagymafélének, a spárgának, gyümölcsök közül a banánnak, az almának, valamint az árpának és a legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládénak is.🍫
További kiváló prebiotikus rostforrásokat találhatsz az e-book-unk RostRaktár fejezete alatt!🌾
❗Tehát nagyon fontos az, hogy fogyasszunk probiotikus ételeket, mint például a fermentált zöldségek és élőflórás joghurtok, de arra is figyelnünk kell, hogy emellé rostdús táplálkozással prebiotikus rostokat is vigyünk be a szervezetünkbe, hiszen enélkül a bélflóránkban élő jótékony baktériumok sem maradhatnak életben, ami pedig az bélflóra egyensúlyának felborulásához, vagy diszbiózishoz vezet.
MEGVÁSÁROLOM
Ha többet szeretnél tudni a bélflóráról, olvasd el az E-book-unkat!