Miért és mikor fontosak a probiotikumok?

Hála a joghurt reklámok töretlen sikerének, azt már mindannyian jól tudjuk, hogy a bélflóránk egészségének megőrzése érdekében szükségünk van pre- és probiotikumokra. De vajon az is ennyire elterjedt, hogy mikor és miért van rájuk szükségünk? 🤓

 

A bélflóra  

Ahhoz, hogy megértsük a probiotikumok működését, fontos tisztáznunk a bélflóra kérdését is. 
Minden ember szervezetében ott él egy több milliárdos életközösség. Ez a bélflóra, vagy más néven mikrobiom. 👾
 
Amikor a bélflóra említésre kerül, többnyire a bélnyálkahártyán helyet foglaló baktériumokat értik alatta. Ennek az az oka, hogy a bélflóra közössége túlnyomó többségben bélbaktériumokból áll, kisebb számban vannak benne jelen más mikroorganizmusok is: vírusok, gombák és más szabad szemmel nem látható egysejtűek.
 
Egy népszerű Netflix sorozat forgatókönyvéhez hasonlóan bélflóránkban is jók és rosszak működnek együtt, illetve versengenek egymással.  A köznyelvben jó baktériumoknak nevezzük az emberi egészség szempontjából hasznos baktériumokat.

Szaknyelven ezeket a hasznos baktériumokat probiotikus baktériumoknak, más szóval probiotikumoknak hívják. Mindnyájunk számára ismerősen csengő nevek a jó baktériumok közösségéből a Lactobacillusok vagy a Bifidobaktériumok. 

Rossz baktériumoknak mondjuk a betegségeket okozó, emberi egészségre ártalmas baktériumokat, orvosi néven patogén baktériumokat. Ezek közismert fajai például a Salmonella vagy a Clostridium.

Mi az a probiotikum?

Probiotikumoknak hívjuk egyrészt a vastagbélben élő jó baktériumokat, másrészt a szervezetbe kívülről táplálék vagy gyógyhatású készítmények formájában bevitt jótékony hatású baktériumokat. 🌱
 
 

Tévhit 1: csak antibiotikumok szedése esetén szükséges probiotikumot szednünk.

 
A jó baktériumokat támogató kívülről érkező probiotikumok túlnyomó része csupán átutazó a bélrendszerünkben, de nagyon fontos szerepet töltenek be azzal, hogy aktív segítséget nyújtanak a vastagbélben élő jó baktériumoknak. 

Ezeket a támogató probiotikumokat nyerhetjük egyszerűen a hűtőszekrényünkből natúr joghurtokból, kefírekből, erjesztett zöldségfélékből, mint például savanyú káposztából.

Külső segítségként érkező probiotikumhoz hozzájuthatunk jól megválasztott kapszulákból is. A kívülről, tudatosan bevitt, átutazó probiotikumok leggyakrabban a bifidobactériumok és lactobacillusok.

 

  

Tévhit 2: minden joghurt tartalmaz probiotikumokat

 Csak az élő és aktív joghurtkultúrát tartalmazó készítmények, ezeket ugyanis nem hőkezelik a fermentálás után.

Azt gondolnánk, hogy minden joghurt egészséges, azonban érdemes figyelni a címkét! Ugyanis a legtöbb joghurt cukorral vagy mesterséges édesítővel van édesítve és nem tartalmaznak probiotikumokat sem. 

A legjobb megoldás az ha élőflórás ízesítetlen joghurtot vásárolunk és mi ízesítjük friss gyümölcsökkel vagy magvakkal ízlés szerint. 😋
 
 

Mi az a prebiotikum?

A prebiotikumok a probiotikumok táplálékai. Nélkülük a probiotikumok nem képesek életben maradni a szervezetünkben.🍔


A prebiotikumok tulajdonképpen emészthetetlen rostok, amiket a szervezetünk nem képes lebontani, így emésztetlenül haladnak át a szervezetünkben.
De hogyan lehetnek ők tápanyagok, ha egyszer meg sem tudjuk emészteni?😯


👉🏼Úgy, hogy ők nem a mi szervezetünknek jelentenek hasznos tápanyagot, mivel ezek emésztetlenül haladnak végig a vékonybélben, így jutnak el a vastagbélbe – ahol a probiotikumok élnek. A vastagbélben fermentálódnak, ezzel segítik, „táplálják” a probiotikumokat.


Így támogatva a szervezünket, emésztőrendszerünket abban, hogy a jótékony baktériumok, vagyis a probiotikumok egyes fajtái kerüljenek túlsúlyba és azok szaporodjanak. Segítve ezzel nem csak az emésztésünket, de az immunrendszerünket, a fogyásunkat és akár az alvásunkat is.😏
 

A probiotikumok két legkiválóbb tápanyaga két hosszú láncú rost: az inulin és a pektin. Az inulin 60 egymásba kapaszkodó cukormolekula, az úgynevezett fructo-oligoszacharidok, azaz FOS-ok egyike.


 Nagy mennyiségű inulin található a hagymafélékben és a nálunk kevéssé ismert jeruzsálemi articsókában, valamint a világ legegészségesebb italának díját elnyert activé FiberShake-ben. 😋



A hosszú láncú szénhidrátok közé tartozó poliszacharidot - az almafélékben és a citrusfélékben található pektint - szintén a legjobb prebiotikumok közt tartják számon.

A prebiotikumok nemcsak, hogy pozitív hatással vannak a probiotikumok szaporodására és a bélnyálkahártyán való megtelepedésükre, de a probiotikumok egyenesen képtelenek lennének a prebiotikumok nélkül ellátni a feladataikat.🤝
 
 
 
🥕Prebiotikumokat- vagyis jótékony rostokat pedig zöldségfélékben találhatunk leginkább, de közéjük tartozik az inulin és az útifű maghéj is.

A fokhagyma, a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyes növények mind bővelkednek prebiotikumokban. Kiemelt természetes prebiotikus hatása van továbbá a zöldségek közül a cikóriagyökérnek, a csicsókának, az articsókának, a többi hagymafélének, a spárgának, gyümölcsök közül a banánnak, az almának, valamint az árpának és a legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládénak is.🍫 

 

Mikor szedjünk probiotikumokat?

 
Antibiotikumok használata során a gyógyszer hatóanyagai nem válogatnak a "jó baktériumok" és a "rossz kórokozók" között és sajnos ennek eredményeként nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bélflóra élő alkotói is károsodnak.

Az antibiotikumokkal okozott károk azonban megelőzhetők vagy orvosolhatók. A legbiztosabb megoldást az jelenti, ha antibiotikum szedésének időtartama alatt és az azt követő körülbelül egy héten keresztül probiotikum használata mellett döntünk.💊

🍽A probiotikumok szedése mellett a jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, helyes táplálkozással mi is tehetünk érte, hogy minél gyorsabban helyreálljon az emésztőrendszerünk egészsége.
Fogyaszthatunk borsót, babot, articsókát, hagymát, banánt, élőflórás joghurtot, kefirt!

De mindenekelőtt kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, ugyanis vannak olyan antibiotikumok, melyek felszívódását gátolja a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztása és ezzel hátráltatjuk gyógyulásunkat. 

Immunerősítés probiotikumokkal

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.🛡
 
A probiotikumok olyan baktériumokok és gombák, akik a vastagbelünkben élnek és dolgoznak. Vagyis ők olyan kis élő mikroorganizmusok melyek a bélflóránk egyensúlyára pozitív hatással vannak.⚖

Megakadályozzák, hogy a számunkra káros baktériumok megtelepedjenek és elszaporodjanak a bélflóránkban és segítik az egyes ásványi anyagok felszívódását. Ezáltal erősíthetik az immunrendszert és segíthetnek az esetleges gyulladások csökkentésében.
 
A normál bélflóra fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében. A velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusok meggátolják a bélnyálkahártyán megtelepedő vírusok, gombák, pathogén baktériumok, paraziták szaporodását, gondoskodnak az egyensúly megőrzéséről.

Különböző enzimek termelésének köszönhetően részt vesznek a tápanyagok lebontásában és vitaminok képzésében (B és K vitamin). Azonban a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egyensúly fenntartása.
 
A probiotikumok az immunrendszer működését több ponton stimulálják. A nem specifikus és specifikus védekező rendszer működését egyaránt pozitívan befolyásolják.

A bélrendszerben a megfelelő számban jelen lévő jótékony mikroorganizmusok képesek meggátolni a kórokozók megtelepedését: a bélhámsejtek receptoraihoz kötődve leszorítják a kórokozókat, akadályozva ezzel a megtapadásukat, valamint a tápanyagok felhasználása révén gátolják a patogén idegenek növekedését, védőgátat képeznek. 

Ki nem szedhet probiotikumot?  

Alapvető esetben mindenkinek szüksége van probiotikumora, de van néhány kivételes eset, amikor valaki betegsége miatt nem szedhet probiotikumokat.😔
 
A probiotikumok nem javasoltak olyan immunrendszeri betegségek esetén, mint a HIV, AIDS, leukémia, opportunista fertőzések, valamint immunszupresszív kezelések (pl. kemoterápia) esetén. A probiotikumok ösztönözhetik a szisztémás fertőzést, ha ezek az alapbetegségek állnak fenn.
Azoknál, akik bélvérzésben szenvednek vagy szteroidokat szednek, nagyobb a kockázata annak, hogy a probiotikum a véráramba kerül, ami súlyos, szisztémás fertőzést okozhat.

Hogyan válasszunk probiotikumot?

👇🏼A megfelelő készítmény kiválasztásához az alábbi szempontokat javasoljuk:  

 

❗Tehát nagyon fontos az, hogy fogyasszunk probiotikus ételeket, mint például a fermentált zöldségek és élőflórás joghurtok, de arra is figyelnünk kell, hogy emellé rostdús táplálkozással prebiotikus rostokat is vigyünk be a szervezetünkbe, hiszen enélkül a bélflóránkban élő jótékony baktériumok sem maradhatnak életben, ami pedig az bélflóra egyensúlyának felborulásához, vagy diszbiózishoz vezet.